A kapcsolók – rövid ismertető

A kapcsolók az elektronika szerves részét képezik. Szinte minden elektronikus eszközön van legalább egy kapcsoló, ha nem több. Ennek oka, hogy az eszközöknek jellemzően többféle használati módjuk van. A kézenfekvő üzemmódok a be- és a kikapcsolás, de gyakran vannak olyan beállítások is, amelyeket kapcsolókkal lehet megadni. A gépkocsiablakokat pillanatkapcsolókkal mozgatják, ezek segítségével az ablakok leengedhetők és felhúzhatók. A játékkonzolok kapcsolókkal vezérlik a játékokat. Az elektronikai iparágban a kapcsolók használatának listája végtelen. A piacon ma számos különböző típusú kapcsoló létezik, és sok mindent át kell gondolni, hogy melyik kapcsolót válasszuk. Néhány kérdés, amelyet fel kell tenni: hány kapcsolónyelvre (más néven érintkezőnyelvre vagy pólusra) és hány áramkör kapcsolására van szükség, a kapcsolónak állandó vagy pillanatnyi kapcsolatot kell-e létrehoznia, és mik a villamossági szempontok, például a legnagyobb áram- és feszültségértékek. Remélhetőleg ez a cikk némi fényt derít a kapcsolók világára.

Mielőtt az egyes kapcsolótípusokba belemennénk, érdemes átnézni az egyes kapcsolókban található különböző áramköröket. A kapcsoló áramkörének leírására két kifejezést használnak. Ezek a pólus (kapcsolónyelv) és az áramkör (a kapcsolt áramkörök száma). A „pólus” arra utal, hogy hány kapcsolónyelv van a kapcsolóban. Az egypólusú, egy áramkörös kapcsoló egyszerre csak áramkört zár vagy szakít meg. Az áramkör kifejezés arra utal, hogy a kapcsolónyelv hány állásba kapcsolható (hány áramkört zár vagy szakít meg). Az 1. ábrán az egypólusú, egy áramkörös (SPST, single pole single throw) kapcsoló rajzjele látható.

1. ábra: Az egypólusú, egy áramkörös (SPST) kapcsoló rajzjele

Az egypólusú, egy áramkörös kapcsoló csak egy áramkört tud zárni vagy megszakítani. Az áramkör vagy nyitott, vagy zárt. Az egypólusú kapcsoló lehet alaphelyzetben nyitott (NO, normally open) vagy alaphelyzetben zárt (NC, normally closed) kialakítású. Zárt állapotban folyhat áram a kapcsolón keresztül, nyitott állapotban nem. Képzeljük el, hogy az áram egy adott időpontban csak egy útvonalon folyhat, de két lehetőség van annak kiválasztására, hogy hová folyhasson. Ez egy egypólusú, két áramkörös (SPDT, single pole double throw) kapcsolóval valósítható meg. A 2. ábrán egy ilyen kapcsoló rajzjele látható.

2. ábra: Az egypólusú, két áramkörös (SPDT) rajzjele

Az ilyen fajta logika használata megkönnyíti a kapcsolók működésének megértését. Egy másik, az egypólusú, két áramkörös kapcsolóhoz hasonló kapcsoló a kétpólusú, két áramkörös (DPDT, double pole double throw) kapcsoló. Ez úgy néz ki, mint a 2. ábrán látható kapcsoló, de egy helyett két pólussal (azaz kapcsolónyelvvel). A 3. ábrán a kétpólusú, két áramkörös (DPDT) kapcsoló rajzjele látható.

3. ábra: A kétpólusú, két áramkörös (DPDT) kapcsoló rajzjele

A kapcsolók esetében szem előtt kell tartani, hogy több különböző áramkör is működhet hasonló cél elérése érdekében. Ilyen például a pillanatkapcsoló funkcióval nem rendelkező, be- és kikapcsolásra (főkapcsolóként) szolgáló egyszerű kapcsoló. Erre a célra egypólusú, egy áramkörös vagy egypólusú, két áramkörös kapcsoló használható. Vegyük például a CW Industries GRS-2011-2019 jelű kapcsolóját. Ennek az eszköznek az alján két csatlakozó (más néven kapocs) található, ami az egypólusú, egy áramkörös kapcsolónak felelnek meg. Amikor a kapcsoló az egyik állásban van, ezek a csatlakozók össze vannak kapcsolva, és folyhat az áram. Ha a kapcsoló a másik állásban van, akkor a két csatlakozó nincs összekapcsolva, és nem folyhat áram. Akkor is elérhetnénk ugyanezt, ha egypólusú, egy áramkörös kapcsoló helyett egypólusú, két áramkörös kapcsolót használnánk, mint a GRS-2013A-2000 jelű kapcsoló. Ekkor egyszerűen csak két csatlakozót kellene használni a háromból, és egyet bekötetlenül hagyni. Ez olyan helyzetekben praktikus, amikor egy alaphelyzetben nyitott vagy alaphelyzetben zárt egypólusú, egy áramkörös kapcsolóra van szükség. Az egypólusú, két áramkörös kapcsoló esetében mindkét lehetőség adott. Visszatekintve egy egypólusú, két áramkörös kapcsolókra fontos megérteni az ilyen kapcsolók funkcióját is. Az egypólusú, két áramkörös kapcsolónak két vagy három állása lehet a működtetéshez. Ennek megértéséhez gondoljunk egy olyan kapcsolóra, amelynek állásai BE-KI-BE. Ez például olyan villanymotoros eszközöknél gyakori, ahol a motor foroghat az egyik irányba, megállítható, majd foroghat a másik irányba. Az egypólusú, két áramkörös kapcsolók képesek erre a feladatra, de nem mindegyikük. A GRS-2013A-2000 egy BE-KI-BE (ON-OFF-ON) kapcsoló, így képes ennek a műveletnek az elvégzésére. A C&K D508J12S205QA kapcsoló ellenben nem képes erre, mivel az egy ON-MOM (BE-pillanatkapcsoló) kapcsoló. Ez azt jelenti, hogy a kapcsoló általában BE (ON) állásban van, de átmenetileg kikapcsolható. Ennek egyik felhasználási területe lehet az élelmiszerboltok pénztárának futószalagja. Ha egyszerűen csak megcseréljük a vezetékek bekötését, a futószalag motorja mindaddig nem kap áramot és ezért nem működik, amíg a kezelő le nem nyomja a kapcsoló gombját. Amikor a kapcsoló gombja le van nyomva, a kapcsoló belsejében pillanatnyi érintkezés jön létre az érintkezők között, és folyhat az áram. Amint a kapcsoló gombját felengedik, a kapcsoló visszakerül a normál nyitott helyzetbe, és az áram nem folyik tovább.

A kapcsoló kiválasztásakor fontos szem előtt tartani a villamos jellemzőket is. Ha egy áramkörben 50 A-re van szükség, egy 10 A-re méretezett kapcsoló nem lesz elegendő. Mindig fontos ellenőrizni a kapcsolók névleges feszültség- és áramerősség-értékeit. Még a váltakozó feszültségek és áramok, illetve egyenfeszültségek és -áramok között is különbséget kell tenni. Gyakori eset, hogy a gyártók mindkettőre megadnak valamilyen értéket, de nem mindig. A kapcsolók feszültségértékének ellenőrzésekor nézze meg, hogy a gyártó milyen feszültségfajtát adott meg. Ha a feltüntetett feszültségérték 125 V_AC, akkor az váltakozó feszültséget jelent. Ha 125 V feszültségérték van feltüntetve, akkor ez alatt egyenfeszültséget értenek. A termék adatlapján és rajzán ezt a jelölésrendszert használják. Előfordulhat, hogy a DigiKey webhelyén további megkülönböztető érték is meg van adva. Az E-Switch cég PS1024ARED jelű kapcsolója váltakozó feszültségre van minősítve, a DigiKey webhelyén azonban 125 V szerepel. Ennek oka, hogy ez az érték a Voltage Rating – AC (Névleges feszültség – váltakozó) sorban található. A 4. ábrán a DigiKey webhelyének ez a weblapja látható, az 5. ábrán pedig a PS1024ARED jellemzői szerepelnek.

4. ábra: A PS1024ARED termékjellemzői

5. ábra: A PS1024A villamos jellemzői

Ami a DigiKey webhelyén nem nyilvánvaló, de a rajzon található megjegyzésekben igen, az az, hogy ennek a kapcsolónak többféle névleges értéke van. Az első névleges érték a 3 A áramerősség 125 V váltakozó feszültség esetén, a második pedig a 1,5 A áramerősség 250 V váltakozó feszültség mellett. Hogyan lehetséges, hogy ugyanarra a kapcsolóra két névleges érték is meg van adva? Ennek oka, hogy a teljesítmény a feszültség és az áramerősség függvénye. Mindkét névleges érték ugyanakkora teljesítményt jelent. Ha valaki kiszámolná ezekkel a számokkal a teljesítményt, mindkét esetben ugyanazt az értéket kapná.

Gyakran előfordul, hogy egy kapcsolóra csak váltakozó áramú névleges érték van megadva, egyenáramú nincs. Van egy ökölszabály, amely a váltakozó áramú kapcsolók egyenáramú névleges értékeinek meghatározására használható. Bármi legyen is a kapcsoló legnagyobb névleges áramerőssége, az nem változik, az egyenfeszültséget pedig 30 V-nak veszik. A PS1024A kapcsolóra kétféle névleges érték van megadva: 125 V váltakozó feszültség esetén 3 A, valamint 250 V váltakozó feszültség esetén 1,5 A. A fenti szabály értelmében a kapcsoló 3 A névleges áramerősségig használható, de legfeljebb 30 V egyenfeszültségig. Ez egy általános szabály, amelyet a Carling Technologies cégtől vett át a világ, és úgy ismerik: az egyenfeszültségre vonatkozó ökölszabály. A kapcsolóknak gyakran lóerőértékük is van. Ennek oka, hogy az induktív terhelések esetében rendkívül nagy indítóáramok léphetnek fel. A lóerőben megadott névleges teljesítményt a váltakozó áramú motorokhoz használt kapcsolók esetében tüntetik fel. Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen kapcsolókat ne lehetne más eszközökben is használni, de ez a névleges érték ezért van feltüntetve a kapcsolón.

Nyomógombok

Az egyik kapcsolótípus a nyomógomb. Ezeknek a kapcsolóknak van valamilyen működtetőelemük. Ezt a működtetőelemet hétköznapibb nevén gombnak nevezik. A nyomógombokat gyakran panelre szerelik, vagy kapcsolótáblán helyezik el. A 6. ábrán az NKK Switches cég KB16CKW01-5F-JF jelű nyomógombja látható.

6. ábra: A KB16CKW01-5F-JF nyomógomb

Érdekesség a KB16CKW01-5F-JF esetében, hogy hány csatlakozója van. Ez egy egypólusú, két áramkörös kapcsoló, amelynek csak 3 csatlakozóval kellene rendelkeznie, de ennek a kapcsolónak 5 csatlakozója van. Ez azért van így, mert ez a kapcsoló világít. Sok kapcsoló és nyomógomb világít, és van névleges világítási feszültsége. Ennek a kapcsolónak a világítási feszültsége 2,1 V egyenfeszültség. A dokumentáció szerint a 2. számú csatlakozó a közös csatlakozó, a LED pedig az L (+) és az L (–) csatlakozóról kap áramot, amint az a 7. ábrán látható.

7. ábra: A KB16CKW01-5F-JF dokumentációja

Gyakran előfordul, hogy a kapcsoló adatlapjának alján különféle tartozékok vannak felsorolva. Ha a DigiKey webhelyén megnézzük a KB16CKW01-5F-JF adatlapjának alját, négy a kapcsolóhoz való tartozékot láthatunk.

Ezek a tartozékok megtalálhatók a DigiKey webhelyén belül a KB16CKW01-5F-JF weblap alján, valamint a sorozat adatlapján található dokumentációban. A gyártók gyakran egész kapcsolósorozatokat alkotnak. Ez egy olyan saját fejlesztésű termékcsoport, amelynek közös jellemzői vannak. A KB16CKW01-5F-JF kapcsolót kifejezetten úgy tervezték, hogy a dokumentációban felsorolt bizonyos tartozékokkal együtt lehessen használni. A védőfedél a sorozat adatlapjának D34. oldalán található. A 8. ábrán a védőfedél és annak a rendeléshez használható cikkszáma (AT494) látható.

8. ábra: A KB16CKW01-5F-JF dokumentációja

Gyakran előfordul, hogy a kapcsológyártók a teljes sorozathoz egy adatlapot használnak, mert az egyes alkatrészek közti különbségek annyira parányiak. A különböző cikkszámok sokszor csak eltérő színű elemet jelentenek. Jó példa erre az AT635F cikkszámú LED. A dokumentációban csak az AT635 szám szerepel választási lehetőségként. A fent említett termék cikkszámának utótagja „F”. A 9. ábrán szereplő rendelési mintán látható, hogy az F utótag zöld színű LED-et jelent. A rendelési séma bal oldalán a LED alapcikkszáma, az AT635 van feltüntetve. A középső oszlopban a Red (piros), az Amber (borostyánsárga) és a Green (zöld) lehetőségek közül lehet választani. A Green (Zöld) felirat alatti mezőben az áll, hogy 5F. Ez azt jelenti, hogy az AT635F cikkszámú LED zöld színű.

9. ábra: A KB16CKW01-5F-JF dokumentációja

Érintőkapcsolók

Az érintőkapcsolók a nyomógombokhoz hasonlóak, de jellemzően sokkal kisebbek. Képzeljünk el egy személyes otthoni útválasztót (router), amelyen van alaphelyzetbe állító (Reset) kapcsoló (nyomógomb). A kapcsoló általában a ház műanyagába van süllyesztve, hogy ne lehessen véletlenül megnyomni. Az ilyen kapcsolók megnyomásához általában egy gemkapocsra vagy fogpiszkálóra van szükség. Az ilyen fajta kapcsolók jellemzően érintőkapcsolók, pillanatkapcsolók, és általában nem használhatók be- vagy kikapcsoló kapcsolóként. Gyakran arra használják őket, hogy valamit alaphelyzetbe állítsanak, megszámoljanak vagy megállítsanak, illetve más hasonló jellegű funkciókra szolgálnak még. Ezek a kapcsolók jellemzően nagyon kis feszültséget és áramerősséget kezelnek. Ilyen érintőkapcsoló például az APEM Inc. által gyártott MJTP1230 jelű kapcsoló. Ez egy egypólusú, egy áramkörös, alaphelyzetben nyitott (SPST-NO) kapcsoló. Ez azt jelenti, hogy csak akkor folyhat át áram a kapcsolón, amíg a működtetőelemet lenyomva tartják. Amint a működtetőelemet felengedik, a kapcsoló automatikusan újra nyit, és az áram nem tud átfolyni rajta. A 10. ábrán az MJTP1230 kapcsoló látható.

10. ábra: Az MJTP1230 kapcsoló

Ennek a kapcsolónak négy lába van. Ez gyakori az érintőkapcsolók esetében. Ennek nem az az oka, hogy két különböző áramkör csatlakoztatható a kapcsolóhoz, hanem az, hogy a két további lábnak köszönhetően stabilabb lesz a kapcsoló a nyomtatott áramköri lapra forrasztva. Az azonos oldalon lévő két láb a kapcsoló helyzetétől függetlenül állandóan össze van kötve. A kapcsoló másik oldalán ugyanez a helyzet, ezek a lábak is mindig össze vannak kötve. Amikor a működtetőelemet megnyomják, akkor a kapcsoló ezen két fele között is kapcsolat jön létre. Áramköri szempontból ez a kapcsoló az 1. ábrán látható kapcsolási rajznak felel meg.

Két lábsoros mikrokapcsolók (DIP kapcsolók)

A két lábsoros mikrokapcsolók (a magyar műszaki nyelvben is elterjedt, az angol dual in-line package kifejezésből alkotott betűszóból eredő nevükön DIP kapcsolók) olyan kapcsolók, amelyeknek a lábai két sorban helyezkednek el. A DIP kapcsolókat úgy tervezik, hogy elférjenek a próbapaneleken. A DIP kapcsolókat több kisméretű egypólusú, egy áramkörös (SPST) kapcsoló alkotja. DIP kapcsolókat használnak például a színpadi világítás DMX-vezérlőiben. Minden lámpatesthez hozzá lehet rendelni egy címet. A korszerű DMX-vezérlésű lámpákban ez mikrovezérlővel programozható, és egyszerűen egy számot kell felfelé vagy lefelé mozgatni a kijelzőn. A régebbi DMX-vezérlésű lámpákon volt egy DIP kapcsoló, és annak a kapcsolóit a megfelelő helyzetbe állítva lehetett beállítani a megfelelő bináris címet az adott lámpatesthez. Az ilyen kapcsolók gyakran felület- vagy furatszereltek, de vannak panelre szerelhető változatok is. A 11. ábrán a CTS Electrocomponents cég 208-4 jelű két lábsoros mikrokapcsolója (DIP kapcsolója) látható.

11. ábra: A 208-4 két lábsoros mikrokapcsoló (DIP kapcsoló)

Billenőkapcsolók

A billenőkapcsolók szintén nagyon népszerűek a piacon. Ez a kapcsolótípus egy homorú működtetőelemmel van ellátva, amelyet előre vagy hátra billentve lehet egyik állásból a másikba kapcsolni. A fogyasztói elektronikában elterjedten használnak be- és kikapcsoló kapcsolóként billenőkapcsolót. Ezek jellemzően panelre vannak szerelve, de felszerelhetők közvetlenül a nyomtatott áramköri lapra is. A 12. ábrán a ZF Electronics cég CRE22F2BBRLE jelű billenőkapcsolója látható.

12. ábra: A CRE22F2BBRLE billenőkapcsoló

Ez a kapcsoló egy egypólusú, egy áramkörös kapcsoló, így csak be- vagy kikapcsolást végez. A képen látható kapcsolón van egy középső csatlakozó is, amely a kapcsoló világításához szükséges. A világítással ellátott egypólusú, egy áramkörös kapcsolóknak általában három csatlakozójuk van. A szélső csatlakozók arra szolgálnak, hogy az áram az áramforrástól a testig (vagy földig) folyhasson. A középső csatlakozón kap áramot a világítás. Ha a kapcsoló nyitva van, a lámpán nem folyhat át áram. Amikor a kapcsoló zárva van, az áram az áramforrásból a lámpán keresztül folyik a testre vagy a földre.

Egy másik dolog, amire a billenőkapcsolóknál oda kell figyelni, az a csatlakozó tényleges fizikai mérete. A billenőkapcsolókat gyakran panelre szerelik, ezért sok esetben különálló vezetékek vannak hozzájuk csatlakoztatva különféle gyorscsatlakozókkal. A CRE22F2BBRLE csatlakozói 0,25" (6,35 mm) szélesek. Ez megtalálható a DigiKey webhelyén a Termination Style (Csatlakozófajták) termékjellemzők között. A csatlakozók szokásos méretei: 0,110" (2,8 mm), 0,187" (4,75 mm) és 0,250" (6,35 mm). Az ezekhez használható gyorscsatlakozókat a DigiKey webhelyén belül a Terminals – Quick Connects, Quick Disconnect Connectors (Csatlakozók – gyorscsatlakozók) weblapon lehet megtalálni.

Véghelyzetkapcsolók

A gyártás során gyakran van szükség kapcsolóra bizonyos dolgok megszámolásához. Képzeljünk el egy gyártósort, amelynek meg kell számolnia, hogy egy adott ponton hány termék halad át rajta. A terméknek van valamekkora tömege, ami képes lehet egy kapcsolót működtetni. Ezen a területen olyan kapcsolóra lehet szükség, amelynek csak egy kicsit kell elmozdulnia, hogy megszámoljon valamit. Az Omron cég D2VW-5L2-1HS jelű kapcsolója egy pillanatkapcsolóként működő véghelyzetkapcsoló, amely használható az ilyen jellegű feladatok elvégzésére. A 13. ábrán látható, hogy a D2V2-5L2-1HS kapcsolóhoz egy meghosszabbított kar tartozik, amely az ilyen eljárásokhoz használható.

13. ábra: A D2VW-5L2-1HS kapcsoló

Vannak olyan véghelyzetkapcsolók, amelyek BE-KI kapcsolóként tartósan nyitnak vagy zárnak egy áramkört, de a legtöbbjük pillanatkapcsoló. A véghelyzetkapcsolók esetében nagyon gyakori az egypólusú, egy áramkörös, alaphelyzetben nyitott (SPST-NO) és az egypólusú, egy áramkörös, alaphelyzetben zárt (SPST-NC) kialakítás. Egy elmés trükk, amelyet egy kicsit korábban már említettünk, az egypólusú, két áramkörös kapcsoló használata az alaphelyzetben nyitott vagy alaphelyzetben zárt egypólusú, egy áramkörös kapcsoló helyett. Ez azért okos megoldás, mert akár alaphelyzetben nyitott, akár alaphelyzetben zárt kapcsolót igényel a feladat, ez a kapcsoló képes lesz annak elvégzésére.

A véghelyzetkapcsolók leggyakoribb tartozéka a működtetőkar. A karon gyakran vannak görgők, de néha csak egy lapos rúd alkotja, többféle kialakítás létezik. A 14. ábrán a D2VW sorozathoz tartozó néhány működtetőelem-fajta látható.

14. ábra: Működtetőelem-fajták

Karos kapcsolók

A karos kapcsolók egy másik népszerű kapcsolókialakítás. A karos kapcsolókat gyakran panelre szerelik, mint a billenőkapcsolókat. Használhatók pillanatkapcsolóként is, de többnyire állandó helyzetbe kapcsolt kapcsolóként használják őket. Általában egy kis baseballütőszerű működtetőkarral vannak ellátva, és menetes persellyel lehet őket a panelre szerelni. A 15. ábrán az E-Switch cég 200MSP3T1B1M2QEH jelű karos kapcsolója látható.

15. ábra: A 200MSP3T1B1M2QEH karos kapcsoló

A karos kapcsolóknak gyakori tartozékai a rögzítéshez szükséges biztosítóalátétek és hatlapú anyák. Ezek a DigiKey webhelyén általában a termék adatlapjának alján, az Associated Product (Tartozékok) területen találhatók. Mint a 16. ábrán látható, a 200MSP3T1B1M2QEH adatlapján mindkettő szerepel.

16. ábra: A tartozék biztosítóalátét és hatlapú anya

A karos kapcsolók gyakori tartozékai még a védőfedelek és a védősapkák. A 17. és 18. ábra ezeket a tartozékokat szemlélteti (értelemszerűen). A védőfedél a CW Industries GTS447A101HR kapcsolójának tartozéka, a védősapka pedig az NKK Switches M2012SS1W01 kapcsolójáé.

17. ábra: A GTS447A101HR védőfedele

18. ábra: Az M2012SS1W01 védősapkája

Forgókapcsolók

Gyakran van szükség olyan kapcsolóra, amellyel több üzemmód között lehet váltani. Ezekben az esetekben néha forgókapcsolóra van szükség A forgókapcsolóknak lehet egy vagy több kapcsolónyelvük, és gyakran meglehetősen sok állásba kapcsolhatóak. Ilyen forgókapcsoló például az Electroswitch által gyártott C7D0124N-C jelű kapcsoló. Ez egy egypólusú, 24 áramkörös (SP24T) kapcsoló. Ez azt jelenti, hogy az áram 24 különböző irányban folyhat át rajta, de egyszerre csak egy útvonalon. A forgókapcsolók gyakori tartozékai a gombok, számlapok, biztosítóalátétek és hatlapú anyák. Az előző termékekhez hasonlóan a DigiKey webhelyén ezek a tartozékok általában ugyancsak az Associated Product (Tartozékok) lapon találhatók. A 19. ábrán a C7D0124N-C forgókapcsoló látható.

19. ábra: A C7D0124N-C forgókapcsoló

A forgókapcsolók egy másik megkülönböztetése, hogy a fennálló kapcsolat megszakítása előtt kapcsolják-e a másik áramkört (Make-Before-Break – megszakítás előtt kapcsoló), vagy a másik kapcsolat létrehozása előtt szakítják meg a fennálló áramkört (Break-Before-Make – kapcsolás előtt megszakító). Egy másik szakmai szleng erre besorolásra a „rövidre záró”, illetve „nem rövidre záró” megnevezés. A „rövidre záró” kifejezés azt jelenti, hogy a kapcsoló még a fennálló kapcsolat megszakítása előtt kapcsolja a másik áramkört. Ez annyit tesz, hogy amikor a kapcsolót egyik helyzetből a másikba kapcsolják, soha nem szakad meg az összes áramkör. A kapcsolón egy rövid ideig két áram alatt lévő áramkör lesz, amíg a kapcsolónyelv teljesen a kívánt állásba nem kerül. A CTS Electrocomponents által gyártott 212T0111S332RA jelű kapcsoló például ilyen, a másik áramkört még a fennálló kapcsolat megszakítása előtt kapcsoló forgókapcsoló. Ennek ellentéte a „nem rövidre záró”, azaz a fennálló áramkört a másik kapcsolat létrehozása előtt megszakító forgókapcsoló. Ez azt jelenti, hogy az első áramkör teljesen megszakad, mielőtt a kapcsolónyelv az új áramkörnek megfelelő állásba kerülne. A E-Switch által gyártott KC52A30.001NPS jelű kapcsoló például ilyen, a fennálló áramkört a másik kapcsolat létrehozása előtt megszakító forgókapcsoló.

Kulcsos kapcsolók

A kulcsos kapcsolók teljesen hétköznapi kapcsolófajták. Az autó gyújtáskapcsolója például KI-BE-PILLANATKAPCSOLÓ módon működik. Amikor az indítókulcsot behelyezik az autó gyújtáskapcsolójába, a kapcsoló bekapcsolt állásban van, de bekapcsolt (ON) állásban nem csinál semmit, amíg a motort be nem indítják. A pillanatkapcsoló állásban beindul a motor, ezt követően a kulcsot vissza kell állítani a bekapcsolt állásba. A motor leállításához a kulcsot kikapcsolt (OFF) állásba kell fordítani. A 20. ábrán a Honeywell Sensing and Productivity Solutions cég 84829-07 jelű kulcsos kapcsolója látható.

20. ábra: A Honeywell 84829-07 kulcsos kapcsoló

Összegzés

A piacon ma sokféle kapcsoló kapható. Mindegyik ugyanarra a célra, áramkörök összekapcsolására szolgál. Vannak állandó helyzetű kapcsolók és pillanatkapcsolók. Az állandó helyzetű kapcsoló mindaddig a beállított helyzetben marad, amíg kézzel máshová nem kapcsolják. Ezzel szemben a pillanatkapcsoló elengedés után automatikusan visszatér az alaphelyzetébe. A szándékolt felhasználás leszűkíti, hogy milyen kapcsoló használható az adott feladatra. A kapcsoló kiválasztásakor az egyik legfontosabb szempont a kapcsolt áramkör jellege, valamint az olyan fizikai paraméterek, mint a legnagyobb megengedett áramerősség és feszültség. A kapcsolófajták bizonyos esetekben felcserélhetőek, egy elektronikus áramkör például ugyanolyan jól működtethető karos kapcsolóval, mint billenőkapcsolóval. A használandó kapcsolófajtát nagymértékben meghatározza az, hogy a mérnök melyiket kedveli, valamint az a környezet, amelyben a kapcsoló el lesz helyezve.