Módszerek a személyi hangerősítők teljesítményének növelésére és hatásfokának javítására

By Bonnie Baker

Contributed By DigiKey's North American Editors

A személyi hangerősítők (PSAP, personal sound amplification product) olcsó megoldást kínálnak a sportoláshoz és a halláskárosodás esetén szükséges kismértékű hallásjavításra. Bár ezek az intelligens, állítható hallókészülékek egyre népszerűbbek, folyamatos kihívást jelent a tervezők számára, hogy javítsák ezek teljesítményét, miközben a költségeket és a fogyasztást a minimálisra csökkentik.

A feladatok abból adódnak, hogy csökkenteni kell a hallójáratban a problémás környezeti beszűrődést és a csontvezetéssel terjedő hangokat, miközben figyelembe kell venni a hallókészülék elektronikájából adódó késleltetéseket is. Ezek az elektronikák mikrofonokat, hangszórót, digitális jelfeldolgozó rendszert (DSP) és kodeket tartalmaznak. Az elektronikának köszönhető erősítés és az emiatti késleltetési jelek kombinálása a környezeti beszűrődéssel és a csontvezetéssel terjedő hangokkal fésűhatást hoz létre, amelyet előbb meg kell érteni, csak azután lehet hatékonyan csökkenteni, hogy költség- és energiatakarékos eszközt lehessen létrehozni.

Ez a cikk ismerteti a személyi hangerősítők felépítését, működését, jellegzetes tervezési követelményeit és az olyan kulcsfontosságú műszaki fogalmakat, mint a fésűhatás. Ezután bemutatja az Analog Devices/Maxim Integrated személyi hangerősítőkben használható kis fogyasztású, nagy teljesítményű, a fésűhatás kezelésére szolgáló hangkodekjét, és ismerteti annak használatát.

A személyi hangerősítők üzemeltetési és tervezési követelményei

Az életkor előrehaladtával gyakran nehezebben hallják az emberek a rádiót, a televíziót vagy a beszélgetéseket. Néha a háttérzaj zavarja, hogy halljuk az éttermi vagy társasági beszélgetést. A hallásproblémák megoldására eddig drága hallókészülékeket használtak, amelyek gyógyászati segédeszközként vannak besorolva és szabályozva. Ezek a készülékek az egyes felhasználók halláskárosodásának mértékétől függetlenül lényegesen drágábbak, mint a nem szabályozott személyi hangerősítő hallókészülékek.

A szabadidős tevékenységekhez vagy kismértékű hallásjavításra szánt elemes vagy akkumulátoros személyi hangerősítők kismértékű, testreszabható erősítéssel rendelkeznek, hogy a közép- és magas frekvenciák csökkentésével vagy növelésével segítsenek a felhasználóknak abban, hogy mindent tisztán halljanak. Az erősítő a visszacsatolás és a háttérzaj csökkentése érdekében általában el van látva az erősítést alaphelyzetbe állító lehetőséggel és valamilyen zajszűrő áramkörrel (1. ábra).

A személyi hangerősítők, mint például a HPFY C350+, kismértékű, testreszabható erősítéssel rendelkeznek.1. ábra: Az olyan személyi hangerősítők, mint a C350+, kismértékű, testreszabható erősítéssel rendelkeznek a tisztán hallás javítása érdekében (kép: Health Products for You (HPFY, gyógyászati termékek Önnek))

Az egyes készülékek frekvenciaátviteli tartománya az elsődleges felhasználási módtól függ, ami lehet például beszéd vagy zene hallgatása. A beszéd esetében a működési frekvenciatartomány 20 Hz és 8 kHz között van, míg zene esetében a hallható hangok 20 kHz-es felső határáig terjed. A legtöbb személyi hangerősítő készülék elemről vagy akkumulátorról működik, és tartozik hozzá valamilyen számítógépes szoftver az erősítésnek az adott frekvenciatartományban való testreszabásához. Ezeket a készülékeket emellett úgy tervezték, hogy kiváló hangminőséget és beszédérthetőséget biztosítsanak a felhasználó körüli környezeti hangok, a telefonról érkező hangok és a hangfelvételek hallgatásához.

Egy jellegzetes személyi hangerősítő rendszer tartalmaz valamiféle hangkodeket és egy alapszintű digitális jelfeldolgozó (DSP) egységet is. A személyi hangerősítő rendszer egyszerűsített nézetén egy hangkodek látható, amely egy analóg-digitális átalakítóhoz (ADC) csatlakozó mikrofonbemenettel van ellátva. A hangkodek a Bluetooth egykártyás rendszermodullal kombinált (SoC) alapszintű digitális jelfeldolgozó (DSP) részegységre történő digitális adatátvitel előkészítéseként (2. ábra) „megtizedeli”, azaz azaz alacsonyabb mintavételi frekvenciára ülteti át az analóg-digitális átalakító digitális kimenőjelét.

A személyi hangerősítők jellegzetes hangrendszerének blokkvázlata (nagyításhoz kattintson a képre)2. ábra: A személyi hangerősítők jellegzetes hangrendszere mikrofonból, analóg-digitális átalakítóból, jeltizedelőből, kombinált Bluetooth–DSP (digitális jelfeldolgozó) részegységből, interpolátorból, digitális-analóg átalakítóból (DAC), erősítőből és hangszóróból áll (kép: Maxim Integrated, módosította: Bonnie Baker)

A Bluetooth egykártyás rendszermodullal kombinált alapszintű digitális jelfeldolgozó részegység tovább tizedeli a jelet a digitális jelfeldolgozó egység számára történő előkészítés gyanánt. A digitális jelfeldolgozó egység feldolgozza és interpolálja a jelet, majd a digitális jelet visszaküldi a hangkodeknek. A hangkodek visszaalakítja a digitális jelet analóg jellé, hogy meg lehessen vele hajtani a hangszórókimenetet.

A bekapcsolt személyi hangerősítő kétféle hangot juttat a felhasználó dobhártyájára. Az S1 a felhasználó hangjának környezeti beszűrődéséből visszamaradó hangnak (S1A) és a csontvezetéssel terjedő hangnak (S1B) az összege. Az S1 esetében a hallókészülék eltakarja a fülnyílást, hogy megakadályozza a hang bejutását a hallójáratba, illetve a hang kijutását a hallójáraton kívülre (3. ábra).

A dobhártyát a személyi hangerősítő segítségével elérő hangok forrását mutató ábra3. ábra: A személyi hangerősítő segítségével három forrásból származó hang éri el a dobhártyát: a környezeti beszűrődésből eredő hang (S1A), a csontvezetéssel terjedő hang (S1B) és a feldolgozott környezeti hang (S2A) (kép: Maxim Integrated, módosította: Bonnie Baker)

A személyi hangerősítő mikrofonja érzékeli a környezeti hangot (S2), a digitális jelfeldolgozó egység feldolgozza azt, és az így kapott kimenőjelet (S2A) a hangátalakítón keresztül a hallójáratba küldi. Fontos megjegyezni, hogy a hangfeldolgozó lánc kialakítása késleltetést okoz. Ez a három hang összegezve éri el a felhasználó dobhártyáját, hogy megteremtse a személyi hangerősítő nyújtotta hanghatást.

A személyi hangerősítő fésűhatása

A személyi hangerősítő nyújtotta hanghatás eléréséhez a hangrendszernek összegeznie kell minden hangot, mielőtt azok elérnék a dobhártyát. Az S1A és az S1B egyszerre érkezik a felhasználó dobhártyájához, de mint látható, az S2 jel áthalad a hangrendszeren, ami némi késleltetést okoz. Ha a késleltetés és az erősítés nincs megfelelően beállítva, a források összeadásakor visszhang keletkezik (4. ábra).

A három hang összegzésére szolgáló jelmodellt szemléltető ábra4. ábra: A három hang (S1A, S1B és S2) összegzésének jelmodellje (kép: Bonnie Baker)

A 4. ábrán a változók a késleltetés és az erősítés (G). Az S1 jel közvetlenül a dobhártyára jut. Azáltal, hogy a környezeti S1 hangot hozzáadjuk az elektronikus S2 útvonalhoz, az S2 erősítési funkciója késleltetést eredményez. Az S1 és az S2 összeadása visszhangot hozhat létre, de ez a késleltetési időnek és az erősítés mértékének módosításával minimálisra csökkenthető.

Az 5. ábrán a kapott frekvenciagörbe látható 0,4 ms és 3 ms késleltetés, valamint 0 dB, 15 dB és 30 dB értékű erősítés (G) esetén.

Két hang összegzésének frekvenciagörbéje5. ábra: Két hang összegzésének frekvenciagörbéje a jelmodell alapján, 0,4 ms és 3 ms késleltetés és 0 dB, 15 dB és 30 dB erősítés esetén (kép: Maxim Integrated, módosította: Bonnie Baker)

Az 5. ábrán látható normalizált frekvenciagörbék a késleltetés és az erősítés dobhártyára gyakorolt hatását szemléltetik. A 0 dB-nek megfelelő erősítés esetén torzítás vagy fésűhatás jelentkezik több „besüppedés” formájában. A fésűhatás az utánzengés vagy a visszhang következtében ronthatja a hangminőséget. Az 5A. ábrán látható, hogy a 3 ms késleltetés sokkal alacsonyabb frekvenciákon több besüppedést hoz létre.

Az 5B. ábrán az látható, hogy nagyobb erősítés esetén a fésűhatás mértéke csökken. Az erősítést 0 dB-ről 15 dB-re növelve 15 dB-es erősítésnél ~3 dB-es hullámosság jön létre. Az 5C. ábrán 30 dB-es erősítés mellett mindkét késleltetés esetében szinte lapos frekvenciagörbét láthatunk.

A fésűhatás csökkentésének módja

Mint fentebb látható, az erősítés növelése és a késleltetés csökkentése a hagyományos személyi hangerősítő-rendszerekben csökkenti a fésűhatást, amivel csökkenthető az utánzengés és a visszhang. A korszerű személyi hangerősítő eszközökben a késleltetést és az erősítést megvalósító részegységeket egy kis késleltetésű digitális szűrővel helyettesítik, amely zajcsökkentő funkciót lát el (6. ábra).

A dobhártyát a korszerű személyi hangerősítő-rendszerek esetén érő négy hangot mutató ábra6. ábra: A korszerű személyi hangerősítő-rendszerek esetén négy hang éri el a dobhártyát, az ábrán látható jelöléssel: S1A, S1B, S2A és S2B (kép: Maxim Integrated, módosította: Bonnie Baker)

A 6. ábrán a MAX98050 kis fogyasztású, nagy teljesítményű hangkodek zajcsökkentő jelet (S2B) állít elő, amely az eredeti passzív környezeti hanggal kölcsönhatásba lépve új hangot alkot. A MAX98050 zajszűrő, valamint beszédhang- és környezetizaj-javító funkciókat lát el. Ezek a funkciók egy kis fogyasztású, kis késleltetésű digitális szűrőre támaszkodnak, amely lehetővé teszi, hogy az S2B hang alacsony frekvenciákon csökkentse a zajt.

A 7. ábrán egy MAX98050 kodeken alapuló személyi hangerősítő készülék egyszerűsített blokkvázlata látható.

A személyi hangerősítő jelillesztőjét megteremtő Maxim MAX98050 kodek képe7. ábra: A MAX98050 kodek megteremti a személyi hangerősítő jelillesztőjét, lehetővé téve az erősítés változtatását, valamint a zaj és a késleltetés csökkentését (kép: Bonnie Baker)

A 7. ábrán látható blokkvázlaton alapuló szimuláció a MAX98050 eszközre épülő rendszer fésűhatás-csökkentését, valamint az erősítés és a késleltetési idő zajra gyakorolt hatását szemlélteti (8. ábra).

A 7. ábrán látható blokkvázlat alapján készített szimulációt mutató ábra8. ábra: A 7. ábrán látható blokkvázlat alapján készített szimulációt mutató ábrán a MAX98050 fésűhatás-csökkentése, valamint az erősítés és a késleltetési idő zajra gyakorolt hatása látható (kép: Maxim Integrated)

A 8. ábrán látható, hogy a Maxim zajcsökkentő megoldása kiemeli az S1 és S2 hang erősítése közti különbséget. A szimuláción kívül a valós alakú és valós idejű értékelőrendszeren alapuló mérések is igazolják a javasolt zajcsökkentő megoldás hatását.

Megjegyzendő, hogy a késleltetés csökkentése a hangrendszerekben viszonylag nagy mintavételi frekvenciát követel meg az analóg-digitális és a digitális-analóg átalakítótól is. Ezek a változtatások növelik a számítási terhelést és csökkentik az hatásfokot. Ezek miatt összességében romlik a hangteljesítmény.

Összegzés

A személyi hangerősítők egyértelmű, költségtakarékos előnyöket nyújtanak mindazoknak, akik javítani szeretnék a hallásukat. A tervezők számára továbbra is kihívást jelent a hatásfok javítása és a teljesítmény növelése, amihez hatékonyabban kell csökkenteni a fésűhatást. Mint látható, a Maxim Integrated kis fogyasztású, mindig aktív MAX98050 kodekjének használatával a tervezők csökkenthetik a személyi hangerősítő fésűhatását, ami a következő generációs személyi hangerősítők esetében jobb hangteljesítményt és hatásfokot, valamint rugalmas rendszertervezést tesz lehetővé.

DigiKey logo

Disclaimer: The opinions, beliefs, and viewpoints expressed by the various authors and/or forum participants on this website do not necessarily reflect the opinions, beliefs, and viewpoints of DigiKey or official policies of DigiKey.

About this author

Image of Bonnie Baker

Bonnie Baker

Bonnie Baker is a seasoned analog, mixed-signal, and signal chain professional and electronics engineer. Baker has published and authored hundreds of technical articles, EDN columns, and product features in industry publications. While writing “A Baker's Dozen: Real Analog Solutions for Digital Designers” and co-authoring several other books, she worked as a designer, modeling, and strategic marketing engineer with Burr-Brown, Microchip Technology, Texas Instruments, and Maxim Integrated. Baker has an Electrical Engineering Masters degree from the University of Arizona, Tucson, and a bachelor’s degree in music education from Northern Arizona University (Flagstaff, AZ). She has planned, written, and presented on-line courses on a variety engineering topics, including ADCs, DACs, Operational Amplifiers, Instrumentation Amplifiers, SPICE, and IBIS modeling.

About this publisher

DigiKey's North American Editors