Optimális LED-teljesítmény megvalósítása építészeti világításban

A meglévő és az új tervekben a hagyományos építészeti fényforrásokat – az izzókat, halogén- és fénycsöveket – egyre rohamosabban váltja fel a fénykibocsátó diódákon (LED) alapuló megvilágítás. Az okok egyértelműek: a szabályozási előírások mellett a LED alapú világítás sokkal nagyobb hatékonyságot, alacsonyabb üzemeltetési költségeket, kisebb hőterhelést, sokkal hosszabb élettartamot (és ezzel együtt alacsonyabb karbantartási költségeket) és intelligensebb épületfunkció-irányítást kínál.

LED-ekkel váltani fel azonban azokat az izzókat, amelyek a már régóta használt lámpák foglalataival kompatibilisek egyáltalán nem triviális feladat. Új vezérlőáramkörre van szükség, amely szabályozott áramot (nem feszültséget) biztosít, és amelynek gyakran fényerőszabályozási képességekkel is rendelkeznie kell. Ráadásul míg az izzók rezisztív terhelések, és közvetlenül a váltakozó áramú hálózatról működtethetők, a LED-ek működése ettől eltérő. Ezekre nem az egységteljesítménytényező a jellemző – vagyis az áram és a feszültség nincs fázisban –, és a kapcsolóüzemű szabályozó-meghajtó áramkörük elektromágneses interferencia (EMI) potenciális forrása lehet. Ehelyett a vezérlőáramkörnek kell biztosítania és szabályoznia a szükséges meghajtóáramot úgy, hogy az az adott LED-terhelés jellemzőihez optimalizált legyen. A vezérlőnek emellett teljesítménytényező-korrekciót (PFC), fényerőszabályozási képességet és EMI-elnyomást is biztosítania kell.

Ez a cikk az építészeti világítás különböző aspektusait és a LED-alapú építészeti világításra optimalizált IC-ket vizsgálja. Ezután bemutat példaként néhány IC-t a Diodes Incorporated-től, amelyek tényleges áramkörökben is megtalálhatók.

Az építészeti világítás céljai és a LED-ekkel járó problémák

Az építészeti világítás alatt olyan világítási rendszerek tervezése és használata értendő, amelyek egy kereskedelmi épület (nem lakóépület), például egy kiskereskedelmi bolt, egy iroda vagy egy raktár belső és külső részein találhatók. Az építészeti világítás kialakításának az a célja, hogy a megvilágítás művészetének és tudományának egyensúlyba hozásával megfelelő hangulatot teremtsen, vizuális érdeklődést váltson ki, és fokozza a tér vagy a hely látogatásának élményét, megfelelve mindeközben minden műszaki és biztonsági követelménynek is. Nem tartozik ebbe a kategóriába az emberek által ki-be hozható vagy átrendezhető rögtönzött világítás, mint például egy kedvenc asztali lámpa. Ehelyett ezen előbbi típusú világítás „az épülettel együtt jár”, bár gyakran van lehetőség némi rugalmasságra, sőt akár annak átrendezésére is, a rövid és hosszú távú igények alakulásával.

Az elmúlt években az építészeti világítás nagyobb és technológiailag átszőtt területté vált, ami további problémákat hoz magával, főként amiatt, mert az energiatakarékossággal és a világítással kapcsolatos funkciókat és lehetőségeket menedzselni kell. Mivel a korszerű építészeti világítási megoldások kialakításakor ma már leginkbb a LED-alapú világítást használják, egyre fontosabbá váltak azok a módszerek, áramkörök és alkatrészek, amelyek az ezen építészeti lámpatestekben található LED-ek hatékony vezérlésére képesek.

A LED-alapú építészeti világításra való áttérés lendületének jelentős része több jogi szabályozásból és szabványból ered, amelyek többek között több különböző szempontot is definiálnak a hatékonyságra vonatkozólag, beleértve a fényerő szabályozhatóságát, a teljesítménytényező korrekciót (PFC-t) és az EMI-kibocsátás adott határok alatt tartását. Ezen rendkívül bonyolult és hosszan leírt követelmények a részleteiket tekintve a világ régióin, országain, sőt az Egyesült Államok államain belül is eltérőek.

Az Egyesült Államokban a fontos szabályozási követelmények között a szövetségi Energy Star szabványok szerepelnek valamint a 24. számú kaliforniai építési szabványok (Title 24 California Building Standards Code), amelyek szigorúbbak az Energy Star szabványnál. Számos más szempont mellett a 24. számú szabvány előírja a következőket:

• jelenlétérzékelők használatát a világítótestek automatikus be- és kikapcsolása érdekében;
• fényerőszabályozási képességgel rendelkező LED vezérlők alkalmazását;
• a hatékonyság növelését, a wattonkénti bemeneti teljesítménynek hasznos kimeneti fényerőbe történő átalakítását tekintve;
• a Smart Connected Lighting (SCL) használatát, amely támogatja a lámpák különálló és csoportosított vezérlését vezeték nélküli kapcsolaton, például Bluetooth-on, Zigbee-n vagy DALI/IEC 62386-on keresztül úgy, hogy készenléti állapotban a rendszer teljesítménye 200 mW alatt maradjon;
• a LED kimeneti áram ingadozásának 30%-on aluli tartását a bosszantó és zavaró villogás elkerülése érdekében;
• 0,9-es vagy ettől magasabb PFC-t megadott nagyobb teljesítmény esetén;
• 20% alatti teljes harmonikus torzítást (THD) a nem rezisztív terhelések okozta energiapazarlás minimalizálása érdekében.

Megjegyzés a fényerőszabályozás mértékével és a villogással kapcsolatosan: bár az emberi szem a 100 Hz feletti villogást általában nem érzékeli, van egy kapcsolódó jelenség, amelyet néha „eflicker”-nek neveznek, és amely akkor jelentkezik, amikor impulzusszélesség-modulációt (PWM) használnak a LED-ek fényerő- vagy színszabályozására. PWM esetén a LED rövid időre (több száz mikromásodpercekre) nagy gyakorisággal kikapcsol. Ez a nagysebességű fényerősség-váltakozás befolyásolhatja a közönséges LED-kijelzők, képernyők, biztonsági kamerák és más optikai képalkotó eszközök letapogatási és képfrissítési sebességét. Emiatt a LED-ek frissítési sebességének sokkal magasabbnak kell lennie az emberi szem érzékenységétől, és a Diodes Incorporated alkatrészeinek esetében ez így is van.

Chipek helyett chipkészletek

Az energiával kapcsolatos többszörös követelmények teljesítése egy olyan tervezési probléma, ahol egymással ellentétes megközelítésekkel kell zsonglőrködni, mivel az egyes célkitűzések „legjobb” megoldásai között elkerülhetetlenül kölcsönhatások vannak és kompromisszumokat kell hozni. Rendelkezésre állnak olyan különálló IC-k, amelyek optimálisan képesek kezelni a probléma egyes aspektusait, de egy komplett megoldáshoz biztosítani kell ezen IC-k összhangban való működését, vagyis azt, hogy inkább erősítsék, mintsem gyengítsék egymást.

Emiatt gyakran érdemes egyetlen gyártó IC-it és ezen gyártó által összeállított chipkészleteket, vagyis az ezeket az IC-ket csoportosító hitelesített áramköröket használni. Ez egy kipróbált topológiát biztosít a tervezők számára, és egy olyan kiindulópontot, amelyre alapozni tudnak. A LED-alapú építészeti világításhoz a Diodes Incorporated két csoport chipkészletet kínál, az egyiket a kisebb teljesítményű (30 W alatti), a másikat a nagyobb teljesítményű (30 W feletti) berendezésekhez, amelyeknél az előbbieket jellemzően beltérben, az utóbbiakat kültérben használják.

Az 1. ábrán látható blokkdiagram azt mutatja, hogy a 30 W-on aluli teljesítményű alkalmazásokhoz készült chipkészletet alkotó három alapvető IC – egy dimmelhető LED-vezérlő, egy búgóáram elnyomó és egy dimmelőjel-illesztővezérlő – hogyan működik együtt egymással, biztosítva a szükséges alapvető funkcionalitást.

1. ábra: Korszerű IC-k – egy dimmelhető LED-vezérlő, egy búgóáram elnyomó és egy dimmelőjel-illesztővezérlő – alkotják a 30 W-on aluli építészeti világítási tervek alapját (kép: Diodes Incorporated)

A három IC-t külön-külön vizsgálva az AL1666S-13 nagy teljesítményű, dimmelhető LED-vezérlő 85 V AC és 305 V AC közötti széles bemeneti feszültségtartományban működik, 0,9-nél nagyobb teljesítménytényező korrekcióval és 10% alatti teljes harmonikus torzítással. Támogatja a 0-10 V közötti analóg dimmelést 5% és 100% közötti tartományban, és az összes ANSI-szabvány szerinti dimmerrel kompatibilis. A nem analóg PWM dimmelés esetében a tartomány 1% és 100% között van 1 kHz frekvencián. A következetes teljesítmény érdekében szoros, ±2%-nál jobb hálózat oldali LED-áram szabályozást és ±2%-nál jobb terhelés oldali LED-áram szabályozást kínál teljes terhelésről fél terhelésig.

A következő IC, az AL5822W6-7 egy adaptív 100/120 Hz-es LED-áramingadozás elnyomó, SOT-23-6 tokozásban. Jól képes ellátni az áramingadozás minimalizálásának nehéz feladatát az egyre szigorúbb szabványoknak való megfelelés érdekében. Továbbá, mivel ez az az eszköz, amely a LED-ekkel való illesztőfelületet képezi, szükséges, hogy biztosítsa a rövidzárlat, a túláram és a túlmelegedés elleni védelmet, és ugyanakkor, hogy támogassa az üzem közbeni csatlakoztathatóságot, vagyis azt, hogy az áramkör és az izzó egy „feszültség alatt álló” foglalatba helyezhető legyen. Drámai mértékben képes csökkenteni az áramingadozást, mindössze néhány százalékára csökkentve az eredeti értéket, amint azt az elkövetkezőkben néhány alapvető számmal szemléltetjük. Például az AL1665S-13 nagy teljesítményű dimmelhető LED-vezérlővel – amely az AL1666S-13 közeli rokona – együtt használva az áramingadozás csúcstól csúcsig körülbelül 520 mA, de az AL5822-vel párosítva ez mindössze 17 mA-re csökken (2. ábra).

2. ábra: Az AL1665S-13 nagy teljesítményű dimmelhető LED-vezérlőnek egy kialakításba történő hozzáadásával a hullámzás az 520 mA csúcstól csúcsig való értékről mindössze 17 mA-re csökken (kép: Diodes Incorporated)

Végezetül, az AL8116W6-7 egy rugalmas 0-10 voltos dimmelőjel-illesztővezérlő. Széles, 10-56 V-os V_CC-tartományban működik, amely származhat egy segédtekercs kimeneti feszültségéből, egy tápsínből vagy a LED-vonali feszültségből. Támogatja a 0,2 kHz és 10 kHz közötti PWM-dimmelést 0-10 V-os vezérléssel, valamint a potenciométeres (ellenállásos) dimmelést (0 és 100 kΩ között). A fényerőszabályozást a rendszer által igényelt PWM-kimenethez igazítja, miközben egy potenciálgátakon keresztüli egyszerű fényerőszabályozási lehetőséget biztosít. Emellett a PWM kimenet esetében ±2,5%-os aktív ciklusidőt kínál a pontos dimmelési görbe érdekében, ami kritikus fontosságú a több LED-et tartalmazó berendezéseknél.

Természetesen a magas szintű blokkdiagramok megtévesztőek lehetnek a teljes anyagjegyzék (BOM) tekintetében, amely tartalmazza a passzív alkatrészeket, a diszkrét aktív alkatrészeket és más IC-ket is. Ezért fontos megnézni a tényleges kapcsolási rajzot annak megértése érdekében, hogy a komplett áramkörhöz mire is van szükség, mivel ez befolyásolja a tokozást, a gyártást és a költségeket.

Az 1. ábrán látható 30 W-on aluli chipkészlet esetében az alábbi 3. ábrán látható kapcsolási rajzból látható, hogy valójában milyen kevés alkatrészre van szükség. (A T1 transzformátorra és az optocsatolóra a primer és szekunder oldal galvanikus elválasztásához.)

3. ábra: Az 1. ábrán látható magas szintű blokkdiagram kapcsolási rajzából kiderül, hogy a teljes kialakítás létrehozásához csak néhány további komponensre van szükség (kép: Diodes Incorporated)

Mivel minden kapcsolóüzemű tápáramkör rendelkezik olyan valós életbeli sajátosságokkal, amelyeket egy kapcsolási rajz önmagában nem képes visszaadni, egy fejlesztői kártya nagy segítséget jelent a tervek validálásának és ellenőrzésének felgyorsításában. Az AL1666+AL8116+AL5822EV1 egy olyan fejlesztői kártya, amely a három említett IC-t használja egy 0-10 V között dimmelhető, nagy PFC-értékű, egyfokozatú flyback LED-meghajtó létrehozására (4. ábra). Állandó 1200 mA kimeneti áramot biztosít 25-50 V közötti feszültségtartományban 90 V AC és 305 V AC bemeneti feszültségről.

4. ábra: A projektek befejezésének felgyorsítása érdekében az AL1666+AL8116+AL5822EV1 fejlesztői kártya (fent és lent) megkönnyíti a dimmelhető LED-meghajtó áramkörök működésének mélyebb megértését a primer oldali AL1666 vezérlő, a szekunder oldali AL8116 dimmelő interfész IC és az AL5822 LED-áramingadozás elnyomó segítségével (kép: Diodes Incorporated)

A visszafelé kompatibilitás szempontjából a méret igenis számít

Miért fontos a kis méret és a rövid alkatrészlista (BOM), a megszokott „minél kisebb annál jobb” érven túlmenően? Ez részben a meglévő lámpákkal (izzókkal) való visszafelé kompatibilitással függ össze, amikor a LED-vezérlő IC-ket egyenként vagy csoportosan használják.

Például, bár számos különböző formájú és méretű lámpát használnak építészeti világítási célokra, az egyik méretszabvány, az MR16 különösen elterjedt, és azt a lakóépületi és kereskedelmi környezetekben irányított világításra használják (5. ábra). Az ilyen formájú halogén fényforrással rendelkező izzók évek óta az első számú választást jelentik a szabványos építészeti világítási lehetőségek megválasztásakor.

5. ábra: A halogén fényforrást használó MR16 típusú izzók formájának és méretének megfelelő lámpák széles körben elterjedtek az építészeti világítási elrendezésekben (kép: Wikipedia; W.W. Grainger, Inc.)

Legnagyobb kerületénél az MR16 két hüvelyk átmérőjű. Az „MR” a multifaceted reflector (többfelületű tükrös hátlap) rövidítése, amely befolyásolja a fény irányát és terjedését. Ezek az izzók általában (de nem mindig) 12 V-os váltakozó áramú hálózatról működnek, amit számukra általában egy hálózati feszültségcsökkentő transzformátoron keresztül biztosítanak.

Egy kis halogén MR16 lámpa 20 wattot igényel, és 2000-6000 órás élettartammal rendelkezik. Ezzel szemben annak LED megfelelője számára csak néhány wattot kell biztosítani, és élettartama 100 000 óra körül van. Ahogy az építészeti világítás átáll a LED-alapú fényforrásokra, fontos, hogy ezek tokozása tartalmazza azon szükséges áramköröket is, amelyekkel olyan megfelelő formájú és illeszkedésű izzók biztosíthatók, hogy az utángyártott csere-izzók hatalmas piaca lefedhető valamint az új építészeti világításra tervezett lámpák iránti igény kielégíthető legyen.

Nagyobb energiaigények kielégítése

A 30 W feletti LED-lámpák meghajtásához (ami annyit jelent, hogy körülbelül 3 A erősségű LED-meghajtó áramot kell biztosítani), például kültéri alkalmazásoknál egy kétfokozatú topológia előnyösebb lehet az egyfokozatú kialakítással szemben, bár a vezérlő- és kommunikációs modulok maradhatnak ugyanazok (6. ábra).

6. ábra: A nagyobb teljesítményű (30 W feletti) LED-világítási terveknél kétfokozatú topológiát használnak (jobbra), szemben a kisebb teljesítményű tervek egyfokozatú megközelítésével (balra), de az „intelligens” működést biztosító interfészük maradhat ugyanaz (kép: Diodes Incorporated)

Mint ahogy korábban is, az áramköri rajz áttanulmányozása – amely ebben az esetben a nagyobb teljesítményű LED-es világítás felépítését mutatja be – most is részletesebb képet nyújt (7. ábra).

7. ábra: A kapcsolási rajzból ismét az derül ki, hogy ez a nagyobb teljesítményű megoldás viszonylag magas szintű integrációt nyújt (kép: Diodes Incorporated)

A kisebb teljesítményű kialakításhoz hasonlóan ennek a megvalósításnak a magját is három IC alkotja. Az első az AL1788W6-7, egy primer oldali vezérlő, amely optocsatolót nem igénylő buck (feszültségcsökkentő) és flyback topológiákba kapcsolható, míg a „valley-on” funkciós kvázi-rezonáns (QR) működése alacsony kapcsolási veszteséget biztosít. A teljesítménytényező 0,9-nél magasabb, míg a THD 15% alatt van, és a készenléti állapotban felvett 200 mW alatti teljesítmény (napközbeni használatra, amikor például a világítás ki van kapcsolva) növeli az általános hatékonyságot.

Ezután következik az AL17050WT-7, egy univerzális váltóáramú nem szigetelt feszültségcsökkentő szabályozó, amely az állandó feszültség (CV) alapértékét használva pontos szabályozást biztosít rendkívül alacsony készenléti teljesítmény mellett egy apró SOT-25-ös tokozásban. Integrált formában egy 500 V-os MOSFET-et tartalmaz, és működéséhez egy egytekercses induktivitást használ, amiknek köszönhetően egyszerűbb külső alkatrészekre van szükség és ezzel együtt a BOM-költség is lecsökken. Elektromos szerepéből és a kapcsolásban elfoglalt helyéből adódóan az eszköz több védelmi „fokozattal” is rendelkezik, beleértve a túlmelegedés elleni védelmet, a leállást V_CC feszültséghiány esetén, a kimeneti rövidzárlat elleni védelmet, a túlterhelés elleni védelmet és az áramkörszakadás elleni védelmet.

Végezetül következik az AL8843SP-13, egy 1 MHz-es feszültségcsökkentő szabályozó és PWM-dimmelést biztosító analóg LED-meghajtó, amely akár egy külső ellenállással szabályozható 3 A kimeneti áramot is képes biztosítani. Széles, 4,5 és 40 V közötti bemeneti feszültségtartományban működik, és ±4%-os áramérzékelési pontossággal rendelkezik a csatornák jó egymáshoz illeszthetősége érdekében több LED-es kialakításoknál.

Az AL8843SP-13 integrált formában tartalmazza a teljesítménykapcsolót és egy magas oldali kimeneti áramérzékelő áramkört. A tápfeszültségtől és a külső alkatrészektől függően az átalakító akár 60 W kimeneti teljesítményt is képes biztosítani, akár 97%-os hatásfokkal. A fényerőszabályozás fontos funkciója úgy valósítható meg, hogy egy külső vezérlőjelet adunk egy egyenfeszültséget vagy PWM jelet fogadó összevont érintkezőre. Egyéb védelmi mechanizmusai mellett ez a termikusan megerősített SO-8EP tokozású eszköz védelmet biztosít egy LED vagy egy áramérzékelő ellenállás érintkezői esetében az áramkörszakadás vagy a rövidzárlattal szemben.

A kisebb teljesítményű LED-meghajtó áramkörhöz hasonlóan a nagyobb teljesítményű megoldáshoz tartozó fejlesztői kártya is jelentősen csökkentheti a teljes terv áttekintéséhez szükséges órák számát, és így elősegítheti a projekt hatékonyabb előrehaladását. Az AL8843SP-13 feszültségcsökkentő LED-meghajtóhoz – amely a legproblematikusabb komponens a nagyobb teljesítményű kialakításokban – a Diodes Incorporated az AL8843EV1 jelű fejlesztői kártyát kínálja (8. ábra).

8. ábra: Az AL8843SP-13 felhasználói számára előnyös lehet az AL8843EV1 alapszintű fejlesztői kártya használata, amely teljes mértékben az egyetlen feszültségcsökkentő szabályozóra és a PWM dimmelésre képes 3 A-es analóg LED-meghajtó IC-re összpontosít (kép: Diodes Incorporated)

Az AL8843EV1 fejlesztői kártya lehetővé teszi az IC alapszintű tanulmányozását más aktív alkatrészekkel való kölcsönhatásba kerülés vagy azok zavaró hatása nélkül.

Ejtsünk néhány szót az „adathálózattal összekapcsolt világításról” is

A modern LED-alapú világítás egyik további gyakorlatias és kívánatos fejlesztései között megtalálható az „adathálózattal összekapcsolt intelligens világítás” (smart connnected lighting, SCL) is, amelyet néha egyszerűen csak „csatlakoztatott világításként” emlegetnek. Különböző tulajdonságai mellett jellemző rá, hogy egy csatlakozási szabvány alkalmazásával a lámpák csoportosan és csoportokon belül külön-külön is vezérelhetők.

Milyen előnyei vannak egy adathálózattal összekapcsolt intelligens világításnak? Magasabb rendszerszintű szemlélettel – és talán némi spekulációval és túlzással – egy adathálózattal összekapcsolt világítási infrastruktúra olyan befeketést jelent, amely részét képezheti az egész épületet behálózó csatlakozási hálózatnak. Az ezen az infrastruktúrán keresztül áramló adatok lehetővé teszik az épületüzemeltetők számára az alapvető épületrendszerek egymással való integrálását, automatizálásukat és élettartamuk meghosszabbítását, működési költségeik csökkentését, teljesítményük növelését és az állási idők mérséklését.

Egyes elemzők azt állítják, hogy az adathálózathoz csatlakozó világítás előnyei messze túlmutatnak csupán a megvilágításon. Szymon Slupik, a Silvair technológiai igazgatója és alapítója például megjegyzi: „Az intelligens világítás által lehetővé tett további szolgáltatások értéke hét-tízszer nagyobb, mint önmagában a világításvezérléséé és az energiamegtakarításé."

Az SCL-lámpák gyakran töltenek hosszú időket passzív „figyelő” állapotban, ezért a készenléti állapotban való energiafogyasztás kulcsfontosságú paraméter a tervezők számára, amelyet a különböző szabályozási előírások adott maximális értékekre korlátoznak. A Diodes Incorporated vezérlőit és szabályozóit úgy tervezték, hogy készenléti áramfogyasztásuk a megengedett értékek alatt legyen. Emellett különböző interfész-szabványokat, köztük a Bluetooth, a Zigbee és a Wi-Fi szabványokat támogató fényerőszabályozó/kommunikációs modellekkel is működnek.

Az adathálózatokkal összekapcsolt világítási megoldások telepítését elősegítő egyik fő tényező az, hogy iparági szintű kidolgozott szabványok léteznek arra, hogy a különböző gyártók SCL-összetevőinek egymás közötti együttműködési képessége biztosított legyen. A Bluetooth Special Interest Group (SIG) például a világítástechnikai iparral együttműködve kidolgozott egy olyan Bluetooth mesh szabványt, amelyet az alkalmazható nagyméretű eszközhálózatok létrehozására optimalizáltak. Ezenkívül a Bluetooth SIG és a DALI Alliance egymással együttműködve egy olyan szabványosított interfészt dolgozott ki, amely lehetővé teszi a D4i tanúsítvánnyal rendelkező lámpatestek és DALI-2 eszközök Bluetooth-alapú, mesh világításvezérlő hálózatokban való alkalmazását (a D4i az intelligens, IoT-kompatibilis lámpatestek DALI-szabványa). Ezen az interfészen keresztül az adatok akadálytalanul tudnak áramlani az érzékelőkkel gazdagon felszerelt lámpatestek és világításvezérlők, sőt, akár más épületirányítási rendszerek között is.

Összegzés

Az intelligens LED-alapú építészeti világítás javítja a kereskedelmi épületek világítási rendszereinek energiahatékonyságát. Kritikus fontosságú elemnek számít az épületek általános működési teljesítményének hosszú távú potenciális javítása szempontjából is. A Diodes Incorporated LED-alapú építészeti világítási és erre a célra optimalizált vezérlő, szabályozó és LED-meghajtó IC-i azon kulcsfontosságú építőelemek közé tartoznak, amelyek segítségével ezen korszerű világítási lehetőségek potenciális előnyei sikeresen, sokoldalúan és költséghatékonyan megvalósíthatók.

Felhasznált forrásanyag

DALI Alliance, D4i – the DALI standard for intelligent, IoT-ready luminaires (D4i - a DALI szabvány intelligens, IoT-kompatibilis lámpatestekhez)

További olvasnivaló:

1. Electromagnetic Designs Practices for the AL8805 (Elektromágnesességi megfontolások az AL8805-nek elektronikai tervekben való alkalmazásakor)
2. Understanding and Applying the New Standard Connectors for Indoor & Outdoor LED-Based Lighting (Az új szabványos csatlakozók megismerése és alkalmazása beltéri és kültéri LED-alapú világításhoz)